|
Sok szülő tapasztalatlan, és úgy érzi kérdéseire nem kap magfelelő választ az oktatási intézményekben! Sajnálatos módón a szülők, és pedagógusok között nincs megfelelő kommunikáció, és együtt működés. Rendszerváltásunk óta, a szülők sokkal nagyobb lehetőséget kaptak jogaik gyakorlására, de a legtöbb intézmény nem enged betekintést működésébe! Illetve nem ad lehetőséget szülői közösségek szabad létrehozásában, és működésében. Egyre több az elégedetlen szülő, mert nem kap lehetőséget javaslatainak meghallgatására. A legtöbb intézmény számára, csak akkor válik valós személlyé a szülő, amikor pénz gyűjtés, vagy segítség kell az intézménynek!
Ezzel kapcsolatban szeretnék segítséget nyújtani!
1993. évi LXXIX. törvény a.
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény szabályozási köre 1. § E törvény szabályozása kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre-oktatásra, a kollégiumi nevelésre-oktatásra, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója.
Alapelvek
2. § (1) A közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést. Az iskola a szakképzésről szóló törvényben foglalt feltételekkel vehet részt a szakképzés feladatainak megvalósításában. Az óvoda, az iskola és a kollégium az e törvényben meghatározottak szerint vehet részt a pedagógusképzésben és a pedagógus-továbbképzésben.
A tankötelezettség
6. § (1) A Magyar Köztársaságban - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles.
(2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.
(3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.
II. FEJEZET A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜLŐ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei
10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
(2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
(3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy
a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében
b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;
c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék;
c) nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt;
e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását;
f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért;
g) az oktatási jogok biztosához forduljon
4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.!
CSOPORTPÉNZ!!!
(EZ FONTOS! VANNAK OLYAN CSALÁDOK, MELYEKNEK A CSPORTPÉNZ, TISZTASÁGIPÉNZ, GYÜMÖLCSPÉNZ (EGYÉB NÉVVEL ELLÁTOTT NEM TANDÍJ) BEFIZETÉSE GONDOT OKOZ!)
A LEGTÖBB ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJÁN OLVASHATÓ: ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL MŰKÖDTETETT OKTATÁSI INTÉZMÉNYEINKBEN EGYFAJTA DÍJ MEGFIZETÉSE KÖTELETŐ: ÉTKEZÉSI DÍJ!!!
A CSOPORTPÉNZ, ÉS TÁRSAI TÖRVÉNYBEN NEM ELŐÍRT, ADHATÓ TÁMOGATÁS A SZÜLŐ RÉSZÉRŐL. MEGFIZETÉSE NEM KÖTELEZŐ! MAGYARORSZÁGON AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL MŰKÖDTETETT INTÉZMÉNYEKBEN, AZ OKTATÁS INGYENES!!!
Egy kérdés, melyre a jogász válaszól.
Kérdés: Milyen jogszabály írja elõ az óvodai csoportokban a csoportpénz fizetesét, annak mértékét és a befizetett összeg felhasználását. Számonkérheti-e valaki, hogy a csoportpénzt mire költi a csoport (pl: gyermeknapi ajándék a gyermeknek vagy a vezetõ által elõírt fejlesztõ játék)
Válasz: Tisztelt Levélíró! Erre vonatkozólag nincsen jogszabály, az óvoda nem kötelzheti csoportpénz fizetésére a szülőket. Óvónő illetve peradógus nem is foglalkozhat az óvodát érintő pénzügyekkel. A szülők ugyanakkor dönthetnek a csoportpénz gyakorlata mellett, ekkor a csoportpénzt szedő szülő szokott elszámolási kötelezettséggel bírni.
Az óvodai térítésekről, „önkéntes” szülői felajánlásokról – a szakminiszter válasza az ombudsmannak
„Az óvoda nevelési programjának jóváhagyásával a fenntartó kötelezettséget vállal a nevelési programban foglaltak végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítására is” – válaszolta az oktatási és kulturális miniszter az állampolgári jogok biztosának. A fenntartáshoz nem kapcsolódó, törvényben elő nem írt költségekről ki kell kérni a szülők véleményét és annak alapján kell dönteni. Hiller István miniszter levelében olvasható az is, hogy a helyi önkormányzatnak kell előteremtenie az alapvető higiéniai követelményekhez tartozó eszközöket.
A miniszteri válasz előzménye: Szabó Máté ombudsman egy szülő panaszának kivizsgálása után jelentésben állapította meg, hogy az óvodai étkeztetésért ugyan fizetni kell, de a törvényben rögzített ingyenes ellátásokért nem kérhető térítés a szülőktől. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint csak a mindennapi neveléshez nem tartozó többletszolgáltatásokat szabadna megfizettetni, a higiéniai eszközökkel és kellékekkel például nem a szülőknek kellene ellátniuk az óvodát. Az ombudsman a mai gyakorlat, az „önkéntes szülői hozzájárulás” visszásságait a nem egyértelmű jogszabálynak tulajdonítja, a változásért, valamint az óvodai étkeztetéssel kapcsolatos panaszok átfogó orvoslásáért az oktatási és kulturális miniszterhez fordult.
Hiller István a közoktatási törvény hatályba lépését megelőző szokásjognak tulajdonítja a jelenséget, ezért nem tervezi a nevelési-oktatási intézményekről szóló rendelet módosítását. Az óvodai étkeztetéssel kapcsolatos panaszokra – például arra, hogy a szülőkkel pótoltatják a hiányzó élelmiszereket - a miniszter úgy válaszolt, hogy a közétkeztetési versenypályázat dokumentációjában szerepelnek az ellátásra vonatkozó megfelelő ajánlások, ezek teljesülését számon lehet kérni. A speciális étkezési igényű ( például ételallergiás, cukorbeteg) gyerekek ellátása sincs megoldva, pedig erre a fenntartók jelenleg is jogosultak – áll az ombudsmannak írt válaszban, amelyben a miniszter kijelenti: az óvodai jogviszony létesítése nem tagadható- és szüntethető meg olyan indokkal, hogy a speciális étkezést igénylő gyermekek ellátása nem biztosított. Hiller István arra is emlékeztetett, hogy már 2008-ban egyeztetést kezdeményezett az illetékes szaktárcákkal a gyermekétkeztetés szabályozásának, ellenőrzésének átgondolására. „Ha az ellenőrzések alkalmával feltárt hiányosságok nem kerülnek korrekcióra, akkor a gyermekek egészséges ellátása is veszélyeztetetté válhat” – fogalmaz válaszában a miniszter.
Az óvodai térítésekről OBH 2365/2008
Az óvodai étkeztetésért fizetni kell, de a törvényben rögzített ingyenes ellátásokért nem kérhető térítés a szülőktől. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint csak a mindennapi neveléshez nem tartozó többletszolgáltatásokat szabadna megfizettetni. Szabó Máté a mai gyakorlat visszásságait a nem egyértelmű jogszabálynak tulajdonítja, a változásért az oktatási és kulturális miniszterhez fordult.
Vécépapír, papírzsebkendő, szalvéta, szappan, fogkrém, ágynemű és huzata, írószerek, helyenként gyümölcs. Több panaszos szerint ilyesmit kérnek az óvodák a szülőktől, természetesen nem előírva, hanem önkéntes hozzájárulásként. Ezzel szemben a közoktatási törvény kimondja, hogy az óvodai nevelés ingyenes, egy rendelet pedig meghatározza azokat az eszközöket, amelyeket kötelezően biztosítani kell az óvodák feladatellátásához. Minimális feltétel a többi között a fésű, a fogkefe, a fogmosó pohár, az ágynemű, a törölköző, az abrosz, a papírszalvéta. Ide tartoznak az ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, vagyis azok, amelyek a rajzoláshoz, a festéshez, mintázáshoz, építéshez szükségesek. Az említett rendelet azonban nem egyértelmű: nincs benne megnevezve a vécépapír, a zsebkendő, a fogkrém és a szappan. Ezekkel a szülők önkéntes felajánlásként látják el az óvodákat – válaszolták az ombudsmannak a megkérdezett polgármesterek. Az állampolgári jogok biztosának az a véleménye, hogy a tisztálkodás kellékeiről, az ágyneműről és a nevelőmunkát segítő eszközökről az intézményeknek, illetve a fenntartóiknak kell gondoskodniuk. Az ezzel ellentétes gyakorlat kialakulásához a hiányos jogszabály és a hiányzó anyagi forrás vezetett, ami sérti a jogbiztonság követelményét és a művelődéhez való alapvető jogot – mondta ki a biztos. A közoktatási törvény meghatározza a térítéssel igénybe vehető szolgáltatásokat és közöttük van az étkeztetés is. Az étkezési díjak megfizetése alól a szociális helyzet függvényében mentesség kapható. Ugyanakkor viszont ennek ellentmond, hogyha az intézmények az ilyen jogosult szülőktől is valamiféle hozzájárulást várnak el, úgymond „önkéntes felajánlásként”. A vizsgálat során megkeresett valamennyi szerv felhívta az ombudsman figyelmét arra a rendelkezésre, amely szerint a szülő írásos beleegyezését kell beszerezni minden olyan óvodai, iskolai, kollégiumi döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Szabó Máté álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy ez a kitétel nem a kötelező minimum-szolgáltatásokra vonatkozik, hanem a többletekre, amelyek nem tartoznak a rendeletben előírtak közé – mint például a színházlátogatás. A gyermekek étkezésének minőségét meghatározó jogi szabályozás, illetve annak ajánlásként való megfogalmazása az ombudsman szerint nem biztosítja a megfelelő ellátást, de az intézmények ezért – és az élelmezés-egészségügyi követelmények miatt – nem háríthatják át a szülőkre a kiegészítés kiadásait.
Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások!!!
A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: az óvodában
- az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások;
- szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás;
- a sajátos nevelési igényű gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás
- a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete;
- az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez;
Ombudsman: az óvodákban csak a többlet szolgáltatásért lenne szabad pénzt kérni
12. § (1) A tanuló kötelessége, hogy
a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;
b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének;
c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában;
A szülő jogai és kötelességei
13. § (1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.
(2) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszanak, továbbá - az, hogy e törvényben foglaltak szerint - nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek.
(3) A szülő joga igényelni, hogy az óvoda a nevelési programjában és tevékenységében, az iskola és kollégium pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék.
14. § (1) A szülő joga különösen, hogy
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,
c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,
d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze,
e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,
EZ NAGYON FONTOS! A MI HELYI ÓVODÁNKBAN, AZ ÓVÓNŐ VÁLASZT SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGI TAGOKAT, AZ ŰLÉST PEDIG AZ ÓVÓDAVEZETŐ TARTJA!!! A SZÜLŐKET MINDENBŐL KIHAGYJÁK, VÉLEMÉNNYÜKKEL JAVASLATAIKKAL NEM TÖRŐDNEK!
f) kezdeményezze az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy,
g) kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében,
h) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában,
i) az oktatási jogok biztosához forduljon.
(2) A szülő kötelessége különösen, hogy
a) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,
b) biztosítsa gyermeke - e törvény 24. §-ának(3) bekezdésében meghatározottak szerinti - óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének teljesítését,
c) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget,
d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja,
e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását,
f) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,
g) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.
Az egyes közoktatási intézmények
Az óvoda
24. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség - e törvény 6. §-ának(2) bekezdésében meghatározottak szerinti - kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.
(2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.
(3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.
FONTOS!!!
(4) Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel.
(5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt. Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai
25. § (1) A tanulók rendszeres nevelés-oktatása, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése az iskola feladata. A szakmai vizsgára történő felkészítésben e törvény és a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint részt vehetnek a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, illetőleg egyéni vállalkozók.
(2) A tanuló érettségi vizsgára, továbbá szakmai vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. Az érettségi vizsgára, továbbá a szakmai vizsgára történő felkészülést az iskola a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások keretében segíti.
(3) Az iskolai évfolyamok számozása - az (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az általános iskola első évfolyamától kezdődően a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig folyamatos.
(4) Az iskolai oktatásban az első évfolyamtól kezdődően - az iskolatípustól függően - a tizedik, a tizenkettedik, illetőleg a tizenharmadik évfolyamig bezárólag - az alapfokú művészetoktatási intézmény kivételével - a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.
(5) Az iskolai rendszerű szakképzésbe legkorábban abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a tizenhatodik életévét, a szeptember első munkanapján kezdődő tanítási évben. Az iskolai rendszerű szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) - jogszabályban meghatározottak szerint - az alapfokú iskolai végzettség megszerzése előtt, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követően, a tizedik évfolyam befejezése után, a középiskolai érettségi vizsgára történő felkészítés utolsó évfolyamának befejezése után vagy az érettségi vizsgát követően készíthet fel szakmai vizsgára, illetve - ha e törvény megengedi - munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretekre. E bekezdésben foglaltakat a művészeti szakmai vizsgára történő felkészítés esetén nem kell alkalmazni.
(6) A szakképzésben - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az iskolai évfolyamok számozása egytől kezdődik és törtjel alkalmazásával kiegészül a (3) bekezdés alapján soron következő sorszámmal (a továbbiakban: szakképzési évfolyam). A szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy az állam által elismert szakképesítések megszerzéséhez szükséges tanulmányok milyen iskolai, szakmai előképzettséggel kezdhetők meg, továbbá, hogy az (5) bekezdésben meghatározottak szerint mikor kezdődhet a szakképzés, valamint a szakképzési évfolyamok számát.
(7) Az iskolák - a helyi önkormányzatok által fenntartott iskolák az önkormányzati intézkedési tervvel [Kt. 85. § (4) bek.], illetve a fejlesztési tervvel [Kt. 88. § (1) bek.] összhangban - megállapodhatnak az e törvényben meghatározott feladataik összehangolt, illetve közös megszervezésében. Ha a helyi önkormányzat által fenntartott általános iskola kevesebb mint nyolc évfolyammal működik, a kötelező felvételt biztosító iskolával [Kt. 66. § (2) bekezdés] megállapodásban kell rendeznie az együttműködés kérdéseit. A megállapodás az iskolák fenntartóinak a jóváhagyásával válik érvényessé. A megállapodás jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az ellentétes az önkormányzati intézkedési tervvel, vagy a fenntartóra többletkötelezettség hárul, illetve a megállapodás jogszabályba ütközik. A megállapodásra egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a megállapodás megszüntetésére csak oly módon van lehetőség, hogy az érintett tanulók a megkezdett tanulmányaikat be tudják fejezni. Az általános iskola
26. § (1) Az általános iskolának nyolc évfolyama van. (2) (3) (4) Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik. (5) Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. (6) Az általános iskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait másik általános iskola, szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán.
A szülői szervezet
59. § (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.
(2) Ha az óvodában, iskolában, kollégiumban több szülői szervezet (közösség) működik, az a szülői szervezet (közösség) járhat el az óvoda, az iskola, illetőleg a kollégium valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülői szervezet (közösség) hiányában a szülői szervezetek (közösségek) a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet (közösséget) a képviselet ellátására (a továbbiakban: óvodai, iskolai, illetve kollégiumi szülői szervezet).
(3) A szülői szervezet (közösség) dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról.(ERRŐL MÁR ÍRTAM, EGYES INTÉZMÉNYEKBEN A PEDAGÓGUSOK NEM TARTJÁK BE A TÖRVÉNYEKET! ILLETVE NEM ADNAK LEHETŐSÉGET A SZÜLŐKNEK, A JOGAIK GYAKORLÁSÁRA!)
(4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) kezdeményezheti az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az óvodaszékben, iskolaszékben, kollégiumi székben.
(5) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt.
(6) Jogszabály, továbbá az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata a szülői szervezet (közösség) részére további jogokat állapíthat meg.
AMENNYIBEN FEKLELTETTEM ÉRDEKLŐDÉSÉT, A TELJES DOKUMENTUM ELÉRÉSE:ITT!
|
