Magyarok
A magyarok Közép-Európában, a Kárpát-medence területén élő nép. A magyarság mai lélekszáma kb. 14,5 millió. A magyar anyanyelvűek száma a világon 13,5 millió. Ebből kb. 10 millióan élnek a Magyar Köztársaságban[19], kb. 2,5 millióan a szomszédos országokban, és kb. 1,5 millióan szerte a világban. A magyarok alkották a Magyar Királyság államalkotó és legnagyobb létszámú népét. A királyság felosztása (Trianon, 1920) óta a magyarság egy része nemzeti kisebbséggé vált a Magyarországgal szomszédos országokban. A magyarság összlétszámát tekintve ma is a Kárpát-medence legnagyobb népe.
A honfoglalás
A honfoglalók számát általában 400 000 körülire becsülik, beleértve az Etelközben csatlakozó kabarokat is. A honfoglaló magyarság és a velük szövetséges törzsek szabad jogállású rétegéből fejlődött ki a későbbi magyar nemesség (latinul natio Hungarica). A Kárpát-medencében talált őslakosok sem lehettek sokkal többen, mint a honfoglalók. A területen legnagyobb számban valószínűleg avarok és szlávok laktak. (A kettős honfoglalás elmélete szerint az avarok egy része, az úgynevezett késő avarok vagy „griffes-indás nép” valójában 670 körül érkezett magyarajkú székelyek voltak.) Elképzelhető hogy ezen kívül még más népek is éltek az országban, a Dunántúlon esetleg a rómaiaktól származó latin nyelvű (olaszi) városi lakosság, a Tisza vidékén pedig germán nyelvű gepidák. A 10. századból jóformán semmilyen írásbeli forrás nem maradt, ezért a magyarságba beolvadó népekről szinte semmilyen ismerettel nem rendelkezünk. Az egyetlen támpont a magyar nyelv, jövevényszavaink, földrajzi neveink és helységneveink. Nyelvünkben a legfőbb idegen nyelvi hatást ekkoriban a türk és alán (indoiráni) szavak mellett a szláv jövevényszavak jelentik. Helységneveink főleg magyar és szláv eredetűek, egyéb földrajzi neveink között pedig egyaránt találunk magyar, szláv és latin eredetűeket (szláv eredetű például a Balaton, Börzsöny, Nógrád, latin eredetű a Duna, Dráva, Szerémség). A magyarok kalandozó hadjáratok sorozatát folytatták egész Európában. A sikereknek csak az augsburgi vereség vetett véget 955-ben. A magyarok kárpát-medencei uralmát végül a kor legfőbb uralkodói, a pápa, a német-római császár és a bizánci császár is elismerték. István szoros szövetséget kötött az első kettővel és nyugati típusú keresztény királyságot alapított. Az országba ettől kezdve sok nyugat-európai nemes és városlakó is költözött, akik összekeveredtek a magyarsággal.
Magyar regék, és mondák
* A Csodaszarvas
* A csudamadár
* A deszkavári királyfi
* Ősköltészetünkről és a magyar népmesékről
* A hunok hazát keresnek
* A magyarok útra kelnek
* A táltos kecske
* A vörös tehén
* Az égig érő fa
* Az Isten kardja
* Árpád, a Honalapító
* Botond * Csörsz árka
* Detunáta
* A Hadak Útja
* Emese álma
* Erős János
* Fehérlófia
* Hammas Gyurka
* Hammas Jutka
* Kié a táltos ló
* Királyfiú Kis Miklós
* Lehel kürtje
* Pereszka futása
* Rózsa királyfi
* Sárga kicsi kígyó
* Szép Cerceruska
* Szépmezőszárnya
* Szép Palkó
* Táltos Jankó
* Ibn Ruszta és Gardízi: A Madzsagharok (Magyarok)
* Madzsar Tarihi
* Mahmud Terdzsümán
* Anonymus Gesta Hungarorum
|