Karácsony
A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja a nyugati kereszténységben december 25-e. A vallásos keresztények számára az ünnep fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). December 24-én hagyományosan a vallásos családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban kialakult hogy hal, illetve szárma kerül ilyenkor az asztalra. December 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy vacsora. A család, esetleg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket.
A magyaroknál a fő együttlét általában 24-e estéje (szenteste), míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e. Karácsonyi jelképek:
Angyalok
A Szentírásban, Isten küldötteiként keresik fel az embereket, vagy dicsőítve állják körül az Úr trónját. Az angyalok fejedelmei a hét arkangyal, a három legnépszerűbb:
1. Mikhaél az ítélkező, a gonosz legyőzője, a mennyei seregek vezére, a középkor harcias szentje.
2. Gábriel a hírhozó. Attribútuma a liliom vagy a jogar.
3. Ráfáel a gyógyító és az őrangyalok elseje.
Gyertya
A Biblia alapján a Logosznak, a Világ Fényének szimbóluma, a keresztény szimbolikában Krisztus jelképe. A gyertya is megsemmisül, miközben fényt ad, miként az Üdvözítőnek is meg kellett halnia, hogy az embereket megváltsa. A gyertya a szentháromságot testesíti meg a láng, a kanóc és a viasz egysége folytán. A gyertya végigkíséri az embert az életen, a keresztelő alkalmával éppoly jelentősszimbolikus szerepet játszik, akárcsak a születésnapi tortán, a haldokló mellett vagy a ravatalnál.
Háromkirályok
A IX. századtól Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak nevezték, s a három életkor, ill. a három, akkor ismert földrész - Európa, Ázsia, Afrika - szimbólumává lettek. (Boldizsárt sokszor mórnak vagy szerecsennek ábrázolták.) A napkeleti bölcseket, akiket a messiás csillaga vezetett a gyermek Jézushoz, Máté evangéliuma említi. Ajándékaiknak jelképes értelme van: az aranyat mint földi királynak, a tömjént mint istennek és a halott bebalzsamozására szolgáló mirhát mint a keresztfán szenvedő embernek adták át Jézusnak. Ezekből az ajándékokból és a csillag követéséből hamar kialakult az a vélemény, hogy a látogatók mágusok voltak.
Jézus születése
A születés körülményeit Lukács evangélista beszéli el. A legáltalánosabb ábrázolásmód szerint a helyszín egy istállóként használt omladozó barlang Betlehem városának falain kívül. ,,És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál." - olvashatjuk Lukács evangéliumában. A Kisded jászolban vagy a földön fekszik. Ökör és szamár hódol neki, felette Mária imádkozik térdepelve, s látjuk elébe jönni a köszöntésére érkező pásztorokat. József rendszerint félrehúzódva, mogorván ül magában. A jelenetet a betlehemi csillag világítja meg. Az ökör és a szamár, akárcsak a barlang, jelképek. Forrásuk egy mózesi törvény, mely szerint tilos ökörrel és szamárral együtt szántani; a szamár tisztátalan állatként megfertőzné a tiszta ökröt. Az istállóban egymás mellé kötött két állat jelzi, hogy a keresztény vallás az ilyen jellegű tilalmakat eltörölte, valamint a Messiást nem csak a zsidók, hanem az egész emberiség szabadítójaként jelenik meg. A karácsonyi betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenc leleménye. Az Assisivel szomszédos Greccióban Ferenc felépítette karácsonykor a betlehemi istállót: eleven ökröt és szamarat állított bele, pásztorokat és zenészeket hozatott.
Karácsonyfa
A fenyőfa eredetét Bálint Sándor népmondájában így írja le: Amikor Krisztus Urunk a földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, maikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr most megáldotta a fenyőfát: "Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát."Az első karácsonyfát nálunk, valószínűleg Brunszvick Teréz állította Aszódon. A régi szimbólumok mellett ma már a csillagszóró, bejgli, szaloncukor is elengedhetetlen része az ünnepnek. A déli gyümölcsök, amiket még az 1980-as évek végén is ritka helyen lehetett vásárolni ott díszelegnek az asztalainkon. Kihaló félbe vannak az ősi szokások, betlehemezés, kántálás, mely összehozta az embereket.
Karácsonyi Tündérek
Ezernyi csillag hull most az égből, Fagyos kis tündérek suttognak az éjről. Nem is tündérek, hópihék talán. Jeges csillagpor hull a Földre rá.
Karácsony éjjelén az ablakból látom, Fehérbe öltözött a táj kint a határon. Lelkem megnyugszik, s béke járja át, Boldogan kívánok "jó éjszakát".
De a millió tündér nem alszik el, A világ reggel békével kel. Csillámló táncukkal szeretet szórtak, Az emberek arcára mosolyt varázsoltak.
Maradjon ez így egész éven át, Ne csak ha csodáljuk a tündérek táncát!
Gazdag Erzsi Hull a hó
Hull a hó, hull a hó, mesebeli álom, Télapó zúzmarát fújdogál az ágon. A kis nyúl didereg, megbújik a földön: Nem baj, ha hull a hó, csak vadász ne jöjjön! Parányi ökörszem kuporog az ágon, Vidáman csipogja: Süt még nap a nyáron!
Weöres Sándor - Száncsengő Éj-mélyből fölzengő - Csing-ling-ling - száncsengő. Száncsengő - csing-ling-ling - Tél öblén halkan ring. Földobban két nagy ló - Kop-kop-kop - nyolc patkó. Nyolc patkó - kop-kop-kop - Csönd-zsákból hangot lop. Szétmálló hangerdő - Csing-ling-ling - száncsengő. Száncsengő - csing-ling-ling - Tél öblén halkan ring.
Mennyből az angyal Mennyből az angyal lejött hozzátok, pásztorok! Hogy Betlehembe sietve menvén lássátok, lássátok. Istennek fia , aki született jászolban, jászolban, Ő leszen néktek üdvözítőtök valóban, valóban. Mellette vagyon az édesanyja, Mária, Mária. Barmok közt fekszik, jászolban nyugszik szentfia, szentfia. El is menének köszöntésre azonnal, azonnal, Szép ajándékot vivén szívükben magukkal, magukkal.
József Attila Betlehemi királyok
Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta - biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem. Segíts, édes Istenem! Istenfia, jónapot, jónapot! Nem vagyunk mi vén papok. Úgy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, Üdvösségünk, égi ország! Gáspár volnék, afféle földi király személye. Adjonisten, Megváltó, Megváltó! Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat marékkal, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár, aki szerecseny király. Irul-pirul Mária, Mária, boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok! .
|